Coco Chanelre emlékezünk
Nem sokkal születésének 133. évfordulója után a divatvilág egyik legnagyobb valaha élt forradalmárára, az haute couture egyik legnagyobb alakjára, a 20. századi női divat megreformálójára, a modern divat megteremtőjére elékezünk. Coco Chanel hatása a mai napig érezhető a divatban, minden túlzás nélkül kijelenthetjük: ha ő nem születik meg, ma egészen máshogy öltözködnénk.
Már neve is rendkívül beszédes: Gabrielle Bonheur “Coco” Chanel. A Gabrielle jelentse „Isten asszonya”, a bonheur franciául boldogságot jelent, a Coco művésznevet ő adta magának, a Chanel pedig mára a divat egyik legjobban csengő márkaneve lett.
Chanel korai évei nem éppen a pompáról és a csillogásról szóltak. 1883-ban született a franciaországi Saumurban, édesanyja halála után apja árvaházba adta, ahol apácák nevelték fel. Itt tanult meg varrni, mely későbbi karrierje alapköve lett. Később megszerette az éneklést, kabarékban lépett fel, ahol a “Coco” művésznevet vette fel. Ekkor ismerkedett meg Étienne Balsan hivatalnokkal, aki bevezette a párizsi felsőbb körökbe, ekkor kezdett el kalaptervezéssel foglalkozni. Később Arthur “Boy” Capel volt a partnere, akinek segítségével megvette Étienne Balsan garzonlakását a boulevard Malesherbes-en, és kalapkészítő műhelyt nyitott. 1910-ben megnyílt Gabrielle első üzlete Párizsban, a CHANEL MODES.
Hamarosan Deauville-ben és Biarritz-ban is megnyitotta üzleteit, ekkor már nemcsak kalapokat, hanem ruhákat is készített. Kreációi különlegessége az volt, hogy olyan egyszerű, kényelmes és könnyen kezelhető anyagokkal dolgozott, mint a pamut jersey és a különböző kötött anyagok – melyeket azelőtt csak férfi alsóneműk készítésére használtak.
Első, és azóta világhírűvé vált parfümjét a Chanel No. 5-ot 1921-ben években alkotta meg számára Ernest Beaux parfümkészítő. A híres "ötös számú" parfümről azt tartják, hogy minden olyan francia nő, aki ad magára, tart otthon egy üveggel. Ez azonban nemcsak a francia nőkre igaz. Coco ezzel a lépésével új tendenciát indított: innentől kezdve minden neves divatház saját parfümmel is rendelkezett.
Ha a leginkább legendás és ikonikus Chanel ruhadarabot keressük, az a divatszakértők egybehangzó véleménye szerint a Chanel kosztüm. A tervezőnő a már legendás darabot 1925-ben alkotta meg. Jellegzetessége, hogy gallér nélküli blézerrel és szabott szoknyával készül. Designjai forradalmi jellegét az adta, hogy sokat merített a férfidivat elemeiből. A kor szűkített derekú, nagy szoknyával és puffos ujjakkal rendelkező modelljeivel szemben ő egy merőben más utat választott: egyenes szabású, nem a test vonalát követő, ejtett derekú és puha anyagú fazonokat alkotott, fűző nélkül. Ez a megoldása a 20. századi divat legfontosabb újítása volt, és elindította a divatot azon az úton, ahol a kényelem is döntő szempont az öltözékek megalkotásánál.
Másik híres darabja, a szintén a húszas években megalkotott kis fekete ruha volt. A feketét addig csak gyászviseletként tartották számon, de Chanel megmutatta, hogy ez a szín az elegáns öltözködésben is tökéletes. Ez a döntése a mai napig érezhető a női alakalmi ruhák divatjában, és nem véletlen tartják úgy a divatrajongók, hogy egy kis fekete ruhára minden nőnek szüksége van a ruhatárában.
1929-ben olyan női táskát alkotott, mely a katonatáskák fazonjaira emlékeztetett, majd 1955-ben megújította ezt a fazont, és így született meg a híres 2.55-ös láncos pántú, steppelt válltáska modell.
Coco Chanel a párizsi művészvilág és irodalmi élet központi figurája is volt. Tervezett fellépőruhákat az Orosz Balett számára, ő alkotta meg Jean Cocteau Orfeusz című darabjának jelmezeit, és személyes barátja volt Pablo Picassónak, valamint kapcsolatban élt Igor Sztravinszkij zeneszerzővel.
1923-ban Monte Carlo-ban megismerkedett Westminster hercegével, Hugh Richard Arthur Grosvenorral, akivel 10 évig élt együtt. Amikor arról kérdezték, miért nem ment hozzá, így válaszolt: “Westminsternek több hercegnője is volt, de Chanel csak egy van.” Ezzel nehéz lenne vitatkozni.
Már a gazdasági világválság sem tett jót az üzletének, de a második világháború alatt kénytelen volt bezárni szalonját és elbocsátani alkalmazottait. A német megszállás idején Hans Günther von Dincklage katonatiszttel élt kapcsolatban, ezért a Ritz hotelben maradhatott, később azonban kollaboránsnak bélyegezve elhagyni kényszerült hazáját. Svájcba költözött és évekig itt élt önkéntes száműzetésben.
A háború utáni időszak döntő volt Chanel számára. Amikor visszatért Svájcból, Franciaország lelkesen ünnepelte Christian Dior új divattrendjét, a new lookot, de Chanel is visszatért a divatvilágba és felvette a kesztyűt. 1954-ben megnyílt a rue Cambon-i műhely, új kollekció született, de a kritika még hűvösen fogadta. 1955-ben megjelent a láncos steppelt táska végső formájában, 1957-ben pedig a fekete orrú szandál. 1955-ben kreálták a divatház első férfi parfümjét, a Pour Monsieur-t. Még ugyanebben az évben Marilyn Monroe nyilvánosan kijelentette, hogy a Chanel N° 5 néhány cseppje nélkülözhetetlen az éjszakáihoz. 1969-ben “Coco” címmel Broadway musical született az életéről, ő azalatt MGM filmekhez tervezett jelmezeket. Olyan színésznők tartoztak állandó vevői közé, mint Greta Garbo, Marlene Dietrich és természetesen Marilyn Monroe.
1971. január 10-én halt meg, a Ritz-beli lakosztályában. A párizsi Madeleine templomban tartott temetésén saját modelljei is részt vettek, és hatalmas tömeg búcsúzott az ünnepelt divattervezőtől – természetesen Chanel kosztümöket viselve.
A Chanel név máig a divat egyik legjobban csengő márkaneve, ez pedig nagyban Karl Lagerfeldnek köszönhető, aki egy évtizeddel Coco Chanel halála után vette át a divatház vezetését. A tradíciók nem is kerülhettek volna jobb kezekbe. Lagerfeld páratlan érzékkel őrzi Chanel legnagyobb vívmányainak emlékét, eleveníti fel a hagyományokat, és dolgozza fel a klasszikus modelleket újra meg újra úgy, hogy közben mindig modern és aktuális tud maradni.
Coco Chanel életéről is munkásságáról órákat lehetne még mesélni, és egész könyvtárakat lehetne vele megtölteni. Hatása kitörölhetetlen a divatból, vívmányai a napi napig aktuálisak, és annyira beépültek már napjaink viseletébe, hogy nem is gondolunk rá, hogy valaha forradalminak számítottak. A tweed kosztümök, a jersey ruhák, a kis fekete, a fekete orrú cipő, a kosztümmel viselt gyöngysorok, a válltáska…hosszan lehetne folytatni a felsorolást.
Ha pedig Chanel magánéletére vagy kíváncsi egy csodás francia színésznő tolmácsolásában, nézd meg a Coco avant Chanel című filmet Audrey Tautou főszereplésével egy pohár vörösbor társaságában, nem fogod megbánni!
A képek forrása: Getty Images